Egy kis életjel....
történetíró verseny
2009.10.03. 17:37 :: Kulcsos
Saját Mű.
A sziget
Már több napja hajózunk a tengeren déli irányban. Mágus, harcos és kitudja milyen céhekbe tömörült klánok lobogói alatt, hagytuk magunk mögött a tengeri mérföldeket. A felderítők szerint démoni erővel felruházott hordák egy ismeretlen kontinenst hajtottak igába.
Néhány szerencsétlen, akik túlélték a mészárlást, és csodával határos módon elhagyták a szigetet a gyors segítség ellenére, követték társaikat a túlvilágra. Sem gyógyszer, sem mágia nem segített rajtuk. Átkozottak voltak, ahogy a sziget is azzá vált, hol valaha éltek. Halálhörgésükben két szót lehetett kihallani, mind ezeket a szavakat ismételték: "Hoolgeer", és "idegen szörnyek"…!
A főárbocok tetején minden kosárba éles szemű tengerészek fürkészték a horizontot. Nem láttak mást csak a végtelen tengert. Készleteink fogytán, a rumos hordók kiürültek. Szárított halon és Larkinor erdeiben termett aszalt gyümölcsökön élünk. Sietve indultunk, nem szántunk elég időt az előkészületekre.
Hála Lorden királynak (Isten óvja!) és mágusainak, kikötésre és lehorgonyozásra alkalmas öblöket alakítottak ki a partraszállás érdekében. A mágia kevés és mulandó…! Gyorsan meg kell vetni lábunkat, ha sikert akarunk elérni.
Egy sirály repült át a fő és tatvitorla között. Éles forduló után a hajóhíd korlátját vette célba és mellettem landolt, hogy kissé megpihenjen. Nem félt, úgy tűnt nem ez az első hajó, amire leszállt.
- Föld! Föld!
Hallatszott szinte egyszerre több torokból. Megfeszülten figyeltünk, de a tenger felett egyre erősödő, gomolygó ködtől semmit nem láttunk. A hajók amint utat vágtak a fehér tejfüggönyön, lassú manőverekbe kezdtek. Akkor még nem sejtettük, hogy a sziget északi részét értük el. Kopár kietlen táj bontakozott ki előttünk. Két részre szakadt a raj. Voltak kik nyugatról és voltak kik keletről kerülték az ismeretlent. Körbe hajózva hamar elkészült a térkép. Hírnököket küldtünk távolhonba a térképpel. A király bölcs, tudja majd, mit kell tenni. Mint később kiderült azonnal neki láttak egy teleport kapu építésének Riwa frissen felszabadított szigetén, hogy a hosszú hajó utat rövidítsék. Végig jártam Én is a szigetet, mindent mit láttam, feljegyeztem. A mágusok gondos munkája nem volt hiába való, összesen négy kikötésre alkalmas területet alakítottak ki rendre, a sziget égtájaira. A Nyugati kikötőt végigjártam, tudtam, ide még visszatérek, de az északit vettem célba, több más klán és hajó társaságában. Két hosszúra nyúlt földnyelv között találtuk rá. A szűk hajócsatornában nehéz volt a kormányzás, de ez a kikötő volt a legközelebb szeretett birodalmunk Larkinor határához. Nem volt bennem kétség itt fogok az új földre lépni. Horgonyt vertünk és az új kalandok reményében elindultunk a szigetre….
Csodaflaskákkal, Mobile Diavovino és regenerációs italokkal a zsákomba, számba a tenger izével ugrottam ki a hajóból. Páncélomon a sók virágzása se törte meg a napfényt. Csizmám kissé besüppedt a tenger finom homokjából alakított fövenyen. Néhány lépés után a part megváltozott. A fehér homokot valami ismeretlen anyag váltotta fel. Szürke és élettelen anyag volt, a szél sem kapott igazán bele, mintha nem kéne neki..! Minden kopár, már-már sivatagi. A tenger felől fújó szél monoton zúgásán kívül semmi zaj. Kihalt a táj, nyoma sincs életnek. Merengésemből ébredve csatakiáltásszerű hangokat véltem felfedezni a távolból. Minden érzékszervemmel koncentráltam, éreztem a veszélyt, a halált, de nem tudtam, honnan érkezhet. Aztán egy pillanaton belül ismerős hangokat véltem felfedezni. Harcosaink, akik egy kissé már beljebb értek, csatába keveredtek. Ismeretlen hordákat láttam feltűnni szinte minden felől a homokdombok között. A kikötök környékén emelt, varázslattal idézett gömb-tér tartotta csak vissza őket. Biztos egyike azon varázslatoknak, amit a király kért mágusaitól, hogy a partraszállás sikerüljön. Elindultam felfelé a hangok irányába, de még csak a gömb alatt. Öldöklő csata kezdett kialakulni. Bátor kalandozók, és katonák vették fel a harcot az ördögi teremtményekkel szemben. Egyre többen léptek ki a bura alól, és öltek mindenkit ki nem e világra való. Mágusok sora hívta segítségül a négy elemet, míg a harcosok fegyvereikkel vágtak utat a horda sorai között. Belevetettem magam a csatába. Ahol értem szúrtam és vágtam őket. Ha kellet messziről lőttem rájuk, elhozva nékik a megváltó halált. Ha végeztem eggyel már lépett előre a következő. Mintha sosem fogynának el. Az ellent sem kellett félteni, ahol tudtak sebesítettek, de hála az italoknak sebeim gyorsan gyógyultak. Átkok sorát szórták rám, de imamalmom segítségével gyorsan leszedtem magamról azokat is.
A nap kezdett egyre lejjebb szállni. A harc hevében az idő gyorsan repült. Éreztem, karjaimból fogy az erő. Nem tudom menyi idegen szörnnyel végeztem, de amennyit pár nap alatt az ember cselekszik azt az energiát mind egy nap alatt kiadtam magamból. Harci teljesítményem vészesen kezdett csökkeni. Szinte minden szörny után innom kellett, és két imamalmom is elkopott. Megpihentem az egyik bucka tetején. Körülöttem mindenhol tetemek, a szörnyek tetemei. Larkinor vitéz harcosai megütközve a szörnysereg egy részével, egyre beljebb szorította őket, felszabadítva a kikötő egyre tágulóbb részét. Minden talpalatnyi földért meg kellet küzdeni. Éreztem, azon túl, hogy elpusztítjuk őket még nincs vége minden csatának. Kell majd egy utolsó csata a természet gonosz erőivel, hogy ebből a sivár vidékből élhető paradicsomot varázsoljunk!
Zsákomba az utolsó imamalommal és két flaskával, egy utolsó rohamra indultam. Egy csapat szörnyet pillantottam meg, akik közre fogták az egyik társamat. Odaugrottam, és megpróbáltam segíteni neki. Gyors és pontos szúrással leterítettem az egyiket, majd a mellette lévőre vetettem magam. Felborult a rend közöttük, és ez elég volt, hogy Bogáta - hiszen Öt ismertem fel a csoport közepén- felhörpintsen egy italt. Sikerült segítenem Neki, de később jöttem rá, milyen nagy árat fizettem ezért…! Aktuális ellenfelem nagy harcos lehetett, alig bírtam tartani. Hozzám érve megfertőzhetett valami ismeretlen korsággal, de így sem kerülhette el halálos döfésemet. Sokat kivett belőlem ez a küzdelem. Imamalmom elkopott, de egy csodaflaskától, ha rövid időre is de új erőre kaptam. Kerestem a következő ellenfelet. Hű barátomat akarta támadni, aki éppen egy másikkal csatázott. Odaléptem és támadtam. Egy mágus szörny volt. Varázslatai szinte védhetettlenűl hatoltak át mágikus pajzsomon. Több pontos szúrással kellett elintéznem, de nagyon meggyengültem. Vér és mocsok terítette be testem. Kezem sokkal nehezebben mozdult, mint ahogy vártam. Nem csak a fáradság volt, hanem a mágus utolsó mozdulataként rám ragasztott varázslata. Hiába ittam meg az utolsó flaska tartalmát, kevésnek bizonyult. A halott szörny-mágus egyik tanítványa ugrott nekem, mikor meglátta, hogy végeztem mesterével. Más körülmények között biztosan végeztem volna vele, de az egésznapi harc, a sok bekapott sérülés nem múlt el nyomtalanul! Megsebeztem többször is - másnak ez már halálos lenne-, de ez a szörny mindent kibírt. Halálos csapásra emeltem fegyverem, miközben hirtelen fájdalom hasított testem egészébe. Fények, hangok, próbáltak eljutni hozzám, de számomra értelmük nem volt. Csak ürességet éreztem. Talán lebegtem is egy kicsit. Legyőzött a mágus, megbosszulva mestere halálát. A házamba tértem magamhoz. Az első dolog mit láttam, hogy egy pap gyógyítgatja sebeimet…!
Kulcsos
2 komment
Loril naplója
2009.09.29. 20:30 :: Csirguz
A napló első része elszáradt, a tinta összefolyt rajta, vagy éppen darabokra szakadt.
Skíve, 192. év február 6.
Az utóbbi hetekben egyre kevesebb időt tudtam a naplóm írására szentelni. Amíg én a nyamvadt mágikus komponenseit szállítottam annak az őrült Edmundnak, Helen mosogatónői állást vállalt a Skívei Lordoknál. Szegénykémnek teljesen áthűlt a keze, volt hogy egy egész hétig betegeskedett. De… ennek már vége! Igen! Összegyűlt a kellő pénz! Holnap végre elhajózunk az új világba… Larkinorba!
Skíve, 192. év február 7.
Kedves naplóm! Életem legboldogabb napja volt mikor felszálltunk a Ciprusra Helennel. Még a mellettünk öklendező matróz sem tudott megzavarni. A kapitány megengedte, hogy felmenjünk az árbocra. Most mennem kell, Helen már vár a fedélzeten.
Skíve, 192. év február 8.
*összefolyt tinta*
Az a hülye ribanc! *szakadás* Még Edmund felesége a kívánatosabb nála! ** Hogy nem lehet ezt megérteni?! **
Skíve, 192. év február 9.
Holnap végre megérkezünk Larkinorba. Már alig várom! Drága Helen! Végre nem kell többet nyomorognunk! Azt mondják a király, I. Lorden igencsak kegyes uralkodó. (Mindenesetre az a dagadt szakácsnő elfelejtheti a borravalót!)
Larkinor, 0. év február 16.
Sajnálom, hogy eddig nem írtam, de minden erőmet lekötötte a csodálkozás! Larkinor teljesen olyan mint amilyennek elképzeltem, sőt, még annál is jobban! A király biztosított nekünk Helennel egy házat és egy kisebb birtokot 1.000.000 ezüst fejében. Sajnos a maradék skívei réz- és öntött vasérméink nem sokat érnek, így állás után kell néznünk. Helen marad mosogatónőnek, mondván már úgyis kérges a tenyere.
„Ó Larkinor, Larkinor,
kinek ura Lorden,
Jól figyelj most ide,
És hallgasd meg a nevem!
Tartozásom milliónyi,
De nem tántorít el,
Élni fogok, és adózni,
Mint egy rendes ember!
Ó Larkinor, Larkinor,
Három táj határolja,
A mocsár bűze is szúrósabb,
Mint a madár tolla.
De nyugaton se rest a nép!
Ott laknak a goblinék.
Keleten veszélyes a szikla,
Levét sok kalandozó issza.
Ó Larkinor, Larkinor,
De szép ez a táj!
Ó Larkinor, Larkinor,
Gyönyöröd már fáj!
Larkinor, 0. év február 17.
Én… én… beállok zsoldosnak. Eldöntöttem. Elvégre a zsoldosokat jól megfizetik, és csak 5 évre köt a szavam! Helen soha többet nem fogja megismerni az éhezés mivoltát! Igen… igen, ez jó lesz. Kíváncsi vagyok mit szól hozzá Helen..
**
Megpróbált lebeszélni, de nem láttam a szemében keserűséget. Úgy vélem tudja, hogy ez az egyetlen járható út. Vagy csak szeretné, hogy elmenjek? Nem, nem hiszem… annyi év után nem tenne ilyet!
Kitépett, összemaszatolt lapok tömkelege következik.
Larkinor, 2. év január 5.
Tegnap háromszor kerültük meg Larkinort erőltetett menetben kalózokra vadászva. Undorító egy népség, csukott szájjal képesek lenyelni egy egész rántott húst, és bűzlenek a rumtól. Tiszta környezetszennyezés a vízbe hajigálni őket!
Larkinor, 3. év április 4.
Folyton csak Helenre gondolok... *elázott sorok* vajon odaért hozzá a pénz? *maszat*
*kopott tinta* nyilván nem gondoltam át eléggé *megsárgult lap* még a lábam is fáj.
A következő bejegyzést sajnos lehányta valaki.
Larkinor, 5. év február 17.
A ma este végre hazatérhetek, és itthagyhatom ezt a büdös barakkot! Tévedtem, ez életem legboldogabb napja! Nem is gondoltam mire vállalkozok... ostoba voltam… de túléltem. Vajon mikor láthatom végre Helent?
Larkinor, 7. év augusztus 10.
Megszületett a kis Peter! Gyönyörű gyermek! Az anyjára hasonlít. EZ életem legboldogabb napja! Ha minden jól megy hamarosan törlesztem I. Lordennek az adósságom, és akkor elvihetem horgászni a kicsit! És majd megtanítom biciklizni, és kardozni, és térképet olvasni, és *a következő 4-5 sor elázott* Micsoda élmény lesz! Igaz, Peter? Ezért megérte zsoldosnak lenni!
Néhány kisebb, olvashatatlan bejegyzés következik.
Larkinor, 48. év december 9.
Elmúlt az idő… és úgy érzem közel a vég. Drága naplóm! Az utóbbi időben hanyagoltalak, inkább a családom szeretetét élveztem. Köszönöm neked, hogy ismét végigolvashattam életem történetét! Valószínűleg ez az utolsó bejegyzésem. Itt vannak az unokáim, a fiam, Helen… mindenki aki fontos számomra. Melegséget érzek… igen… már kint is van!
A 76 éves Loril Rogers december 9-én, éjszaka, párnái közt meghalt.
3 komment
Címkék: lol :d
Az elátkozott jogar
2009.09.29. 20:00 :: goldfire
Hatalmas földrengés rázta meg Larkinor egész területét kora hajnalban.
Messziről már látszódtak a szörny hadseregek.
A király álmosan adta ki a parancsot:
- Az összes harcos segítsége elkél, ezért védjék a kikötőket, mert ott fognak partra szállni ezek a tanulatlan szörnyek. Minden démonölő menjen a számára legközelebbi kikötőhöz! Mágusok segítsége is jól jön. Védjük meg a mi kedves szigetünket!
VI. Lorden legfőbb katonái megfújták a kürtőt. Rövid időn belül a nép elözönlötte az utcákat.
Fighter ilyenkor fordult volna a másik oldalára a kényelmes ágyában.
Azonban a csatába hívó hang nem engedte.
- Mi a franc ez?- dünnyögte félálomban.
Egy pillanat alatt teljesen felébredt, hamarosan már a harcolni vágyók körében ment a legközelebbi kikötőhöz.
Csodálkozva látta, hogy mennyi szörny tart Larkinor felé. Felkészült lelkileg a nagy összecsapásra.
Sokan még csak most jöttek a kikötőbe. Kezdők is hallgattak a csatába hívó hangra, viszont közülük sokan féltek a nagy összecsapástól, mivel újak még.
Végre a nyugati kikötőnél partot ért az ellenséges hadsereg. Bronzgólemek álltak az első sorban. Egy kezdő harcos, Hoop megrémült a sok ismeretlen legyőzendő lénytől.
- Én itt hagyom a fogam!- gondolta magában, miközben a megfutamodást fontolgatta.
Egy társa észrevette, hogy hátrált kétlépésnyit Hoop.
- Hát te meg mit csinálsz?- vonta kérdőre Golden Feu
- Szerinted?- itt szünetet tartott. - Én ehhez a csatához túl kezdő vagyok-felelte szégyenkezve.
- És nekem? Nekem olyan könnyű?- s már érkezett a levegőből egy griffmadár,mely sikeresen legyőzte Goldent,aki hiába küzdött. Kevésnek bizonyult az ügyessége és az ereje.
- Erről beszéltem-szólalt meg a menekülő kezdő harcos. Azonban egy málnagólem állta el az útját.
- Hova, hova?- kérdezte gonosz mosollyal az arcán a szörny. - A fél fogamra sem vagy elég, de mindegy.Tudd,te mihaszna,feltámasztjuk a gonoszt-eközben a larkinori menekülő utat keresett. Nem akart válaszolni, csak minél hamarabb haza jutni. Megtalálta azt, amit keresett. A gólem lábai alatt át tud szökni. Életét féltve próbált kereket oldani.
-Itt akarsz hagyni?- kérdezte gonosz mosollyal az ellenség, miközben megfogta a menekülőt és szeme elé emelte. A kérdezett próbált kiszabadulni, sikertelenül. A gólem megelégelte a szótlanságát, háta mögé hajította.
- Csak ezt ne!- üvöltötte magában, miközben látta, hogy egyre csak távolodott a csata színhelyéről. Nyekkenve ért földet, azonnal elvesztette az eszméletét.
Arra ébredt, hogy egy pap törölgeti homlokát egy vizes ronggyal.
- Jól összezúztad magad. Szerencsére már semmi bajod nincs. Mehetsz vissza harcolni. – Hoop felült.
- Nem megyek én vissza még egyszer azokhoz a szörnyekhez! –idegesen közölte a pappal, hogy nem hajlandó küzdeni az ellenséggel.
- Nem szereted ezt a szigetet?- kérdő tekintettel tette fel ezt a kérdést.
- Mindegy, hogy miként tekintek erre a földre…- elhallgatott és kirobbant:
- Semmi keresnivalóm nincs egy olyan helyen, ahol a leggyengébb gólemet se tudom a másvilágra küldeni! Halljak meg feleslegesen?
- A csatába hívó hang neked is szólt, fiam. Cselekedj helyesen: menj vissza a harcmezőre.
- Nem akarok én egy egyházi személlyel vitakozni, de úgy gondolom, hogy felesleges újra oda menni, ha a leggyengébb szörny is le tud győzni.
- Megyek. - ezzel kilépett az ajtón és a templom felé vette az irányt.
- Megyek. - ezzel kilépett az ajtón és a templom felé vette az irányt.
Hoop egyedül maradt. Gondolataiba mélyedt. Hirtelen beugrott neki, hogy az erdőben van egy barlang. Mélyében eltemették a rettegett nevű gonosz mágust. Talán az ő elátkozott fegyverére van szüksége az ellenségnek. Ugyanis szól egy legenda erről, hogy aki megszerzi, az néptelenné teheti Larkinort, vagy elveheti mindenkinek az emlékezetét.
Hátizsákjába italt rakott és bepakolt még csodaflaskát, majd elindult az erdő felé.Még egyszer hátranézett az otthonára,aztán a barlang felé vette az irányt.
Csodálkozva látta, hogy a barlangból most jön elő egy öreg mágus. Elbújt egy bokor mögé Hoop.
- Tudom, hogy ott vagy, ne is próbálj előlem elbújni. Gyere elő!- Hoop nem felelt, továbbra is a bokor rejtekében maradt. – Nem mondom el újra! Ha nem jössz elő, megismerheted a hatalmas varázserőmet!- előjött a harcos. A varázsló nem látszott gonosznak. Viszont ott volt a kezében az elátkozott jogar.
- Mit keres magánál az a tárgy?
- Tudod, hogy mi ez?
- Igen. Azt is sejtem, hogy a szörnyek most ezért jöttek. A harc csak elterelő hadművelet.
- Azt is tudod, hogy hogyan kell megsemmisíteni ezt a jogart?
- Maga tudja? Egyébként kicsoda maga?
- Mindegy. Neked kell végrehajtanod ezt a nagy feladatot. Egy hatalmas épületre fel kell másznod a központban és fel kell tartanod az elátkozott jogart. Látni fogod, hogy hogyan égnek el a szörnyek. Larkinor csak így menekülhet meg.
- Miért higgyek magának? Mi van akkor, ha csapda? Maga az ellenséget is szolgálhatja!
- Ebben igazad van. Viszont, ha nem élsz ezzel a lehetőséggel, akkor vége lehet a Larkinornak.
Eközben még mindig folyt a harcolás. A szörnyek se az északi kikötőben, se a másik kettőben nem akartak elfogyni... Fighter harcos már kezdett fáradni. Újabb és újabb
gólemek rohamozták meg. Akik körülötte voltak, azok többször meghaltak, mert számukra legyőzhetetlen szörnyekkel kerültek szembe.
Délen a legyőzendő csapat Ellenszellemekből, Temető szellemekből, Halott lovagokból, Csontvázlovasokból tevődött össze. A veszélyt a Légkalózhajó és a Morgantyú jelentette. Sokan vesztették életüket e két legerősebb ellenség által.
Csak Gemach tudta volna legyőzni őket, de ő még mindig aludt.
- Nem bírjuk itt tartani őket!- szólt a legközelebbi társának Argentino Lottatore.
- Elvesztünk, ha nem jön most azonnal Gemach!- válaszolt a megszólított.
- Akkor eredj! Nem akarhatja ő sem, hogy legyőzzenek minket ezek az ostoba szörnyek!- az egyik Morgantyú fejbe kólintotta Argentinót. A társa megfogadta a javaslatát, rohant a harcoshoz.
Szerencsére nem kellett az egész Larkinort átfutnia, mivel a közelben volt Gemach lakása.
Bekopogtatott az ajtón, senki nem nyitotta ki. Többször próbálta újra és újra, de válasz nem érkezett.
- Vissza kell mennem védeni a szigetet!- gondolta magában. Kevés haragot érzett Gemach iránt, mert ez a magas szintű harcos nem képes megvédeni a saját hazáját. Ő viszont nem maradhat itt, mert sok ellenséget le kell győznie, ha közben kinézi magának egy legyőzhetetlen, akkor is. Visszaindult a déli kikötőhöz. Útközben látta, hogy részegen támolyog haza a keresett harcos. Úgy gondolta, hogy érdemes még egy próbát tenni, így megszólítja:
gólemek rohamozták meg. Akik körülötte voltak, azok többször meghaltak, mert számukra legyőzhetetlen szörnyekkel kerültek szembe.
Délen a legyőzendő csapat Ellenszellemekből, Temető szellemekből, Halott lovagokból, Csontvázlovasokból tevődött össze. A veszélyt a Légkalózhajó és a Morgantyú jelentette. Sokan vesztették életüket e két legerősebb ellenség által.
Csak Gemach tudta volna legyőzni őket, de ő még mindig aludt.
- Nem bírjuk itt tartani őket!- szólt a legközelebbi társának Argentino Lottatore.
- Elvesztünk, ha nem jön most azonnal Gemach!- válaszolt a megszólított.
- Akkor eredj! Nem akarhatja ő sem, hogy legyőzzenek minket ezek az ostoba szörnyek!- az egyik Morgantyú fejbe kólintotta Argentinót. A társa megfogadta a javaslatát, rohant a harcoshoz.
Szerencsére nem kellett az egész Larkinort átfutnia, mivel a közelben volt Gemach lakása.
Bekopogtatott az ajtón, senki nem nyitotta ki. Többször próbálta újra és újra, de válasz nem érkezett.
- Vissza kell mennem védeni a szigetet!- gondolta magában. Kevés haragot érzett Gemach iránt, mert ez a magas szintű harcos nem képes megvédeni a saját hazáját. Ő viszont nem maradhat itt, mert sok ellenséget le kell győznie, ha közben kinézi magának egy legyőzhetetlen, akkor is. Visszaindult a déli kikötőhöz. Útközben látta, hogy részegen támolyog haza a keresett harcos. Úgy gondolta, hogy érdemes még egy próbát tenni, így megszólítja:
- Gemach, várj! Nem hallottad a csatát jelző kürtőt?
- Ki vagy te? Nem ismerlek! Haza me’ek. - részegsége miatt nem tudott rendesen beszélni.
- Nem teheted! Déli kikötőben téged várnak!
- Engem ugyan nem! Hagyjá’ má’!
- Déli kikötőnél olyan szörnyek vannak, amiket csak te tudsz legyőzni! A többi hozzád hasonlóan erős harcos a másik két kikötőben harcol!
- Akko’ én minek kellek?- kérdezte, miközben ment és ment a házához.
- Akkor menjél!- üvöltötte mérgesen Gemach után. Így sietett vissza a déli kikötőbe.
Eközben északon a Zöld Sereg csatázott a larkinori harcosokkal. Amikor azt hitték, hogy végre elfogyott ez a hadsereg, ugyanolyan közeledett. Méregfelhők özönlötték el az eget,a szárazföldön első sorban álltak a szöcskedémonok. Utánuk Gömbök, Orkavatárok, Fiatal makrosárkányok és elvétve sokkal gyengébb szörnyek következtek. Sokan voltak, akik elestek és csak a Durranóvarangyokat, Orksámánokat tudták legyőzni.
Mindhárom oldalon egyre jobban betolakodtak az ellenséges csapatok, főleg délen., ahonnan hiányzott Gemach,aki elvileg nagy harcos volt...
Hirtelen azt vették észre a harcolók, hogy megdermednek az ellenséges lények.
Északi kikötőben megszólalt egy küzdő:
- Látod te is? Nem az én szemem káprázik?
- Jól látod. Egy mágus segítene nekünk?
- Nem tudom, de ragadjuk meg a pillanatot és öljünk meg minél több lényt, míg dermedtek.
Folytatták a szörny leölést. Mások is így tettek, de ők nem tették szóvá meglepettségüket. Csak harcoltak tovább és örültek, hogy könnyen végezhetnek velük.
Amikor Fighter a nyolcadikat küldte másvilágra, megrökönyödve láthatta, hogy porrá ég az összes ellenség.
-Most mi történt?- kérdezték többen mindhárom kikötőben. Arra lettek figyelmesek,hogy a városközpontból nagy fény árad,amely egyre nagyobb területet világított be.
A csoda akkor következett be, amikor Hoop a palota tetejére felmászott és feltartotta a jogart. Amikor felemelte az elátkozott fegyvert, furcsa bizsergés áradt szét a testében. Úgy érezte, hogy nagy varázserővel rendelkezik. Megijedt ettől az ismeretlen dologtól, de mégse dobta el a jogart, mert tudta, hogy tartania kell.
- Ki vagy te? Nem ismerlek! Haza me’ek. - részegsége miatt nem tudott rendesen beszélni.
- Nem teheted! Déli kikötőben téged várnak!
- Engem ugyan nem! Hagyjá’ má’!
- Déli kikötőnél olyan szörnyek vannak, amiket csak te tudsz legyőzni! A többi hozzád hasonlóan erős harcos a másik két kikötőben harcol!
- Akko’ én minek kellek?- kérdezte, miközben ment és ment a házához.
- Akkor menjél!- üvöltötte mérgesen Gemach után. Így sietett vissza a déli kikötőbe.
Eközben északon a Zöld Sereg csatázott a larkinori harcosokkal. Amikor azt hitték, hogy végre elfogyott ez a hadsereg, ugyanolyan közeledett. Méregfelhők özönlötték el az eget,a szárazföldön első sorban álltak a szöcskedémonok. Utánuk Gömbök, Orkavatárok, Fiatal makrosárkányok és elvétve sokkal gyengébb szörnyek következtek. Sokan voltak, akik elestek és csak a Durranóvarangyokat, Orksámánokat tudták legyőzni.
Mindhárom oldalon egyre jobban betolakodtak az ellenséges csapatok, főleg délen., ahonnan hiányzott Gemach,aki elvileg nagy harcos volt...
Hirtelen azt vették észre a harcolók, hogy megdermednek az ellenséges lények.
Északi kikötőben megszólalt egy küzdő:
- Látod te is? Nem az én szemem káprázik?
- Jól látod. Egy mágus segítene nekünk?
- Nem tudom, de ragadjuk meg a pillanatot és öljünk meg minél több lényt, míg dermedtek.
Folytatták a szörny leölést. Mások is így tettek, de ők nem tették szóvá meglepettségüket. Csak harcoltak tovább és örültek, hogy könnyen végezhetnek velük.
Amikor Fighter a nyolcadikat küldte másvilágra, megrökönyödve láthatta, hogy porrá ég az összes ellenség.
-Most mi történt?- kérdezték többen mindhárom kikötőben. Arra lettek figyelmesek,hogy a városközpontból nagy fény árad,amely egyre nagyobb területet világított be.
A csoda akkor következett be, amikor Hoop a palota tetejére felmászott és feltartotta a jogart. Amikor felemelte az elátkozott fegyvert, furcsa bizsergés áradt szét a testében. Úgy érezte, hogy nagy varázserővel rendelkezik. Megijedt ettől az ismeretlen dologtól, de mégse dobta el a jogart, mert tudta, hogy tartania kell.
Este, miután már nem fenyegetett szörny hadsereg, VI. Lorden a szobájában ült az ablak előtt.
Bekopogott a főinasa.
- Bejöhet- válaszolt a kopogásra.
- Uram, a nép ilyenkor ünnepelni szokott a főtéren és…- az uralkodó félbe szakította:
- Akkor rajta, mulassanak, de nélkülem.
- Nem akarok kíváncsi lenni, de mi baja a királyomnak?
- Menj le és intézd el, hogy ma a nép mulasson! Ha meghallom, hogy milyen zenét hallgatnak, nem lesz jó vége.
- Értem, uram- zavarodottan kiment és megoldotta az egyszerű emberek ünneplést.
Nem sokkal ezután a főtéren már hosszú asztalok roskadoztak a sok ételtől, italtól.
Szinte az összes lakos ott volt, hogy megünnepelje a győzelmet.
Akik nem mentek harcolni a nap elején, azokból is elmentek páran a főtérre.
Amikor már tetőfokára hágott az ünnepelés, a közelben lakó Magicien egyre idegesebb lett a mulatókból. Hangot is adott a mérgességének:
- Nem igaz, miért nem bírnak csendben maradni.
- Talán azért, mert örülnek, hogy most is sikerült megvédeniük Larkinort.- mondta a felesége, akivel már rég házasok voltak.
- Megvédték? Nem, más is segített. Láttam, hogy egy kezdő harcos felmászik a palota tetejére és feltart egy jogart. Neki köszönhetjük, hogy porrá égtek a szörnyek, miután kis időre megdermedtek valószínűleg.
- Ezt honnan tudod, édesem?
- Ismerem az elátkozott jogar legendáját. Viszont nem hittem volna, hogy valóban létezik.
- Gyere, menjünk…- de a mágus átvette a szót:
- Nem, mert fáj a fejem. Majd máskor.
- Ne gondolkozz már azon a kezdő harcoson.
- De igen. Meg akarom találni.
- Ó, hagyjad! Majd ha ő akar valami jutalmat, majd elárulja,hogy ki ő.
- Nem fogom békén hagyni. Jobb, ha elpusztítjuk azt a jogart, mielőtt még egy gonosz kezébe kerülne. Ezt csak úgy érhetem el, ha megtalálom azt az embert.
Szerintem egy mágus is benne van a dologban.
Eközben a király még mindig az ablak előtt ült. Senki nem tudta rábírni arra, hogy megjelenjen az ünnepségen, és elmondjon egy beszédet nem izgatta, hogy az ilyen mulatságok így szoktak kezdődni. Helyette még mindig azon töprengett, hogy miért váltak porrá a szörnyek.
Magához hívta a főmágusát, akivel már nem a szobájából beszélgetett, hanem a könyvtárban.
- Mit gondolsz, miért égtek porrá a szörnyek? Előtte miért fagytak meg?
Bekopogott a főinasa.
- Bejöhet- válaszolt a kopogásra.
- Uram, a nép ilyenkor ünnepelni szokott a főtéren és…- az uralkodó félbe szakította:
- Akkor rajta, mulassanak, de nélkülem.
- Nem akarok kíváncsi lenni, de mi baja a királyomnak?
- Menj le és intézd el, hogy ma a nép mulasson! Ha meghallom, hogy milyen zenét hallgatnak, nem lesz jó vége.
- Értem, uram- zavarodottan kiment és megoldotta az egyszerű emberek ünneplést.
Nem sokkal ezután a főtéren már hosszú asztalok roskadoztak a sok ételtől, italtól.
Szinte az összes lakos ott volt, hogy megünnepelje a győzelmet.
Akik nem mentek harcolni a nap elején, azokból is elmentek páran a főtérre.
Amikor már tetőfokára hágott az ünnepelés, a közelben lakó Magicien egyre idegesebb lett a mulatókból. Hangot is adott a mérgességének:
- Nem igaz, miért nem bírnak csendben maradni.
- Talán azért, mert örülnek, hogy most is sikerült megvédeniük Larkinort.- mondta a felesége, akivel már rég házasok voltak.
- Megvédték? Nem, más is segített. Láttam, hogy egy kezdő harcos felmászik a palota tetejére és feltart egy jogart. Neki köszönhetjük, hogy porrá égtek a szörnyek, miután kis időre megdermedtek valószínűleg.
- Ezt honnan tudod, édesem?
- Ismerem az elátkozott jogar legendáját. Viszont nem hittem volna, hogy valóban létezik.
- Gyere, menjünk…- de a mágus átvette a szót:
- Nem, mert fáj a fejem. Majd máskor.
- Ne gondolkozz már azon a kezdő harcoson.
- De igen. Meg akarom találni.
- Ó, hagyjad! Majd ha ő akar valami jutalmat, majd elárulja,hogy ki ő.
- Nem fogom békén hagyni. Jobb, ha elpusztítjuk azt a jogart, mielőtt még egy gonosz kezébe kerülne. Ezt csak úgy érhetem el, ha megtalálom azt az embert.
Szerintem egy mágus is benne van a dologban.
Eközben a király még mindig az ablak előtt ült. Senki nem tudta rábírni arra, hogy megjelenjen az ünnepségen, és elmondjon egy beszédet nem izgatta, hogy az ilyen mulatságok így szoktak kezdődni. Helyette még mindig azon töprengett, hogy miért váltak porrá a szörnyek.
Magához hívta a főmágusát, akivel már nem a szobájából beszélgetett, hanem a könyvtárban.
- Mit gondolsz, miért égtek porrá a szörnyek? Előtte miért fagytak meg?
Reggel már hallhatták a főtér közelében lakók:
- Figyelem, figyelem! Az ellenség porrá égése egy gonosz által volt. Aki tud erről bármit is, jelenjen meg a király színe előtt! Meg kell találni azt, aki ezt cselekedte! Aki VI. Lorden uralkodó színe elé viszi a tettest, jutalomban részesül!
Ez még elhangzott a többi negyedben is, így Hoop már nem mehetett ki nyugodtan a lakásából, mert akkor azt figyelte volna, hogy mikor akarják elkapni.
- Gyere mágus! Ha akkor segítettél, akkor most is!- mondta, miközben abban reménykedett, hogy megjelenik előtte a varázsló. Viszont nem jelent meg előtte.
- Nem értem, hogy most meg miért nem jön. Talán nem hallja.
Következő pillanatban erdőben találta magát,előtte ott volt a mágus.
- Lám, észrevetted, hogy van erőd.
- Miért nem jött, amikor szóltam?- a kérdés nem érdekelte a varázslót.
- El kell pusztítani a jogart.
- Mégis hogyan?
- Mondj el ezt a varázsigét ebből a könyvből. - Hoop felé nyújtotta, kinyitva azon az oldalon, ahol a jogar elpusztító vers szerepelt.
- Én nem vagyok varázsló!- jelentette ki a kezdő harcos.
- Nem vettél észre semmi különöset amikor fogtad a jogart?
- Nem- hazudta.
- Látom rajtad, hogy nem mondasz igazat.
- Mindegy. Biztos láttak páran, hogy tartottam azt, úgyhogy már keresnek. Főleg akkor, ha bennem van a gonosz varázserő.
- Nem vagy gonosz.. Jóra használtad a jogart, így nem a rossz varázserővel rendelkezel.
- Ezt nem hiszem el. Miért válnék én varázslóvá, ha egyszer én úgy döntöttem, hogy harcolni fogok a szörnyek ellen? Megfogható fegyverrel, nem valami csiribí-csiribával. Jut eszembe, még mindig nem tudom ki maga és mi a valódi célja.
- Az nem fontos. Az viszont annál inkább, hogy elpusztítsd a jogart.
- Adja ide-mérgesen kikapta a varázsló kezéből a könyvet.
- Óvatosabban!- szólt a varázsló. - Itt van a jogar?
- Itt- felelte mérgesen a kérdezett.
- Akkor vedd elő!
Elővette, majd elkezdte olvasni a varázsigét. Eközben nem vette észre, hogy a varázsló jóvoltából már a király előtt állnak.
Miután felolvasta a verset, a jogarból fekete füst szállt ki.
- Elkapni, most azonnal!- adta ki a parancsot VI. Lorden.
- Ő itt-és az üldözöttre nézett a mágus-nem jelent veszélyt. Most már a jogar sem.
- Kapják el!- utasította a katonáit a király. Főmágusát magához hívatta.
- Meg van a jogar tulajdonosa?- kérdezte halkan az uralkodójától a fővarázsló.
- Igen, ő az-eközben szúrós szemmel nézett a harcosra.
- Mi legyen a sorsa?- kérdezte a főmágus.
A király elé lépett a varázsló, aki Hoop mellett volt.
- Elnézést felséges király, de ő nem gonosz. Hallgasson meg.
- Jó, rendben- egyezett bele VI: Lorden. Így tudta meg, hogy a harcos nem áll az ellenség oldalán.
- Én még jobban meg akarok győződni róla.Főmágus!
- Már itt vagyok-felelte a szólított,aki kicsit távol volt a királytól.
- Állapítsd meg, hogy ez gonosz vagy sem!
- Jó, értettem királyom. Ha fehér füst száll fel, akkor jó, ha nem, akkor rossz. - ezután elmormolt valami latin szöveget, melynek hatására fehér füst gomolygott.
- Jó - nyugtázta az uralkodó, majd így folytatta:- Ha az ellenség oldalán álltál volna, már készülhetnél a kivégzésedre. De így… elmehetsz.Őrök! Kísérjétek ki őket!
A bent lévő katonák mutatták az utat, majd mikor a két ember kint volt, visszaálltak helyükre.
- Semmi köszönöm-szólalt meg Hoop. Ezeket a szavakat a mágushoz intézte, de ő már eltűnt, mint a kámfor.
- Figyelem, figyelem! Az ellenség porrá égése egy gonosz által volt. Aki tud erről bármit is, jelenjen meg a király színe előtt! Meg kell találni azt, aki ezt cselekedte! Aki VI. Lorden uralkodó színe elé viszi a tettest, jutalomban részesül!
Ez még elhangzott a többi negyedben is, így Hoop már nem mehetett ki nyugodtan a lakásából, mert akkor azt figyelte volna, hogy mikor akarják elkapni.
- Gyere mágus! Ha akkor segítettél, akkor most is!- mondta, miközben abban reménykedett, hogy megjelenik előtte a varázsló. Viszont nem jelent meg előtte.
- Nem értem, hogy most meg miért nem jön. Talán nem hallja.
Következő pillanatban erdőben találta magát,előtte ott volt a mágus.
- Lám, észrevetted, hogy van erőd.
- Miért nem jött, amikor szóltam?- a kérdés nem érdekelte a varázslót.
- El kell pusztítani a jogart.
- Mégis hogyan?
- Mondj el ezt a varázsigét ebből a könyvből. - Hoop felé nyújtotta, kinyitva azon az oldalon, ahol a jogar elpusztító vers szerepelt.
- Én nem vagyok varázsló!- jelentette ki a kezdő harcos.
- Nem vettél észre semmi különöset amikor fogtad a jogart?
- Nem- hazudta.
- Látom rajtad, hogy nem mondasz igazat.
- Mindegy. Biztos láttak páran, hogy tartottam azt, úgyhogy már keresnek. Főleg akkor, ha bennem van a gonosz varázserő.
- Nem vagy gonosz.. Jóra használtad a jogart, így nem a rossz varázserővel rendelkezel.
- Ezt nem hiszem el. Miért válnék én varázslóvá, ha egyszer én úgy döntöttem, hogy harcolni fogok a szörnyek ellen? Megfogható fegyverrel, nem valami csiribí-csiribával. Jut eszembe, még mindig nem tudom ki maga és mi a valódi célja.
- Az nem fontos. Az viszont annál inkább, hogy elpusztítsd a jogart.
- Adja ide-mérgesen kikapta a varázsló kezéből a könyvet.
- Óvatosabban!- szólt a varázsló. - Itt van a jogar?
- Itt- felelte mérgesen a kérdezett.
- Akkor vedd elő!
Elővette, majd elkezdte olvasni a varázsigét. Eközben nem vette észre, hogy a varázsló jóvoltából már a király előtt állnak.
Miután felolvasta a verset, a jogarból fekete füst szállt ki.
- Elkapni, most azonnal!- adta ki a parancsot VI. Lorden.
- Ő itt-és az üldözöttre nézett a mágus-nem jelent veszélyt. Most már a jogar sem.
- Kapják el!- utasította a katonáit a király. Főmágusát magához hívatta.
- Meg van a jogar tulajdonosa?- kérdezte halkan az uralkodójától a fővarázsló.
- Igen, ő az-eközben szúrós szemmel nézett a harcosra.
- Mi legyen a sorsa?- kérdezte a főmágus.
A király elé lépett a varázsló, aki Hoop mellett volt.
- Elnézést felséges király, de ő nem gonosz. Hallgasson meg.
- Jó, rendben- egyezett bele VI: Lorden. Így tudta meg, hogy a harcos nem áll az ellenség oldalán.
- Én még jobban meg akarok győződni róla.Főmágus!
- Már itt vagyok-felelte a szólított,aki kicsit távol volt a királytól.
- Állapítsd meg, hogy ez gonosz vagy sem!
- Jó, értettem királyom. Ha fehér füst száll fel, akkor jó, ha nem, akkor rossz. - ezután elmormolt valami latin szöveget, melynek hatására fehér füst gomolygott.
- Jó - nyugtázta az uralkodó, majd így folytatta:- Ha az ellenség oldalán álltál volna, már készülhetnél a kivégzésedre. De így… elmehetsz.Őrök! Kísérjétek ki őket!
A bent lévő katonák mutatták az utat, majd mikor a két ember kint volt, visszaálltak helyükre.
- Semmi köszönöm-szólalt meg Hoop. Ezeket a szavakat a mágushoz intézte, de ő már eltűnt, mint a kámfor.
Hazament és élte tovább az életét, mintha mi se történt volna.
Vége
Ez a történet a VII. Larkinori Történetíró versenyre készült,az első kategóriába.
2 komment
Fikázunk vazze!
2008.08.27. 14:55 :: Nyamvadt Varázslótanonc
Ahogy egy modern értelmiségihez illik, én is szeretek mindent és mindenkit kritizálni, magamat kevésbé. Manapság mindennel baj van és ezt részletesen ki is lehet fejteni a médiában, főleg a blogokon ahol az anonimitás mögé bújva az ember ízekre szedhet bármit. Szeretek is fikázni mindent, de mások fikázása már kezd unalmas és idegesítő lenni. Ezért eldöntöttem, hogy írok egy bejegyzést ahol fikázom a fikázást :)
Az köztudott, hogy az internet 90%-a pornó és szex, de mi lehet a maradék 10% ? A maradékon sokféle tartalom osztozik és úgy tűnik, hogy egyre nagyobb a fikázó blogok és médiumok részesedése. Vegyük például legsikeresebb magyar online újságot: index.hu. A sikerük kulcsa: bulvárosodás és blogok. Fölösleges hosszú elemzésekbe bocsájtkozni, elég ha ezen cikk irásának időpontjában megnézem az aktuális tartalmat. Lássuk a mai cikk címeket:
- Kipróbáltuk az Internet Explorer pornómódját
- Az őszt akarja megúszni Gyurcsány
- Radioaktív a cigaretta?
- Rossz idők jönnek Kelet-Európára
- Megverték a Szigeten, mert lejárt a jegye
- Minden nő k*rva?
- Valaki jót kaszál rajtunk
- Steve Jobs meghalt
- Kurvaanyázás a közgyűlésben
- Súlyos biztonsági rés az internetben
- Együtt hanyatlunk a szomszédokkal
- Tömegjelenetekkel nyitott a bútordiszkont
Ezekből a cikkekből megtudhatjuk, hogy egy csomó szar dolog van a világon: microsoft, internel expolorer, Gyurcsány, cigaretta, kelet-európa, sziget, őrző-védők, nők, BKV, halál, budapest, politikusok, internet, szomszéd országok, magyarország, diszkont áruházak.
A cikkekből persze részben kiderül, hogy a cikk címe csúsztatás vagy simán csak hazugság, de hát a cikkek íróit az ilyen jelentéktelen kis erkölcsi problémák nem érdeklik. És milyen fasza dolog pár ilyen cikk elolvasása után jókedvvel kezdeni napunkat, hiszen ma megint megtudtuk milyen cool hely a világ és azon belül kis országunk :)
3 komment
Címkék: blog index vélemény fika index.hu izé pocok
Fúrás és tömés, "nem fog fájni"
2008.08.27. 13:29 :: Nyamvadt Varázslótanonc
A minap úgy döntöttem, hogy két évnyi kihagyás után ismét beülök egy egyetemi előadásra, hátha rám ragad valami. Persze a tárgy neve is felkeltette érdeklődésemet: "A tanulmányi idő hosszabbításának modern technikái". 2 kredit, választható tárgy. Mint kiderült a tárgy arról szól, hogyan tudjuk 5 éves képzésünket sikeresen elhúzni akár 15 vagy 25 évre is. Akik megértik a tárgy teljes tananyagát azok el se mennek vizsgázni, hiszen eme tárgy célja, hogy ne szerezd meg a 2 kreditet félév végén. Mivel jó tanuló vagyok többet be se mentem előadásra vagy vizsgára. Úgy döntöttem ezt a tárgyat minden félévben fel fogom venni, érdekes téma :)
De hogy ne csak személyes ügyeimmel untassam a közönséget, valójában a következő cikk miatt ragadtam billentyűzetet: http://index.hu/politika/belfold/metro0825/ Szóval az adófizetők pénzén először kifúrnak egy lyukat aztán betömik azt, hogy megint kifúrhassák. Pedig Gyurcsány törzsfőnök azt igérte hogy "nem fog fájni". Van azonban ebben az országban egy olyan réteg amelyet úgy tűnik semmilyen politikai hatalom nem tud megreformálni, mintha be lennének drótozva az irodáikba. Ezek az emberek leginkább papírokat gyártanak amelyeket továbbítanak más papírgyártó társaiknak. Akinek nincs papírja az bajban van, a papírt ők adják ki mindenkinek. Ezek a papírok rosszabbak mint a pénz papír: ha nincs az nagy baj lehet, viszont ha van akkor nem sok mindenre jó azon kívül hogy van. Mivel a népnek nem kell olyan sok papir ami mindanyiuk jövedelmét biztosítaná igy egymásnak is termelnek papírt, létrehozva a belterjes állami papíráramlatokat. Nehogy azt higyjük, hogy a metróépítésen a fölösleges leállások és visszaépítések meg újraépítések kerülnek csak pénzünkbe. Bizony a papíros emberek dolgoznak a metróépítő cégnél, annak alvállalkozóinál, bíróságokon, mindenféle állami hivatalokban és még az APEH-nél is. Ezek az emberek egymás papírjait fogyasztják és egymásnak gyártanak papírt az egész ügy alatt, ezek az emberek az igazi haszonélvezői ennek és nem a munkások akik így egy kicsit több munkáért vagy nem munkáért fognak pénzt kapni. És a papíros emberek sokkal jobban megélnek ebből mint a melósok, ahogy ez lenni szokott. Az lehet hogy egyetemistaként én nem csinálok semmit, de engem legalább nem fizetnek ezért :)
A "reformok" végrehajtásának kísérlete által generált össznépi viták eddig kiemeltek pár jól látható népréteget, akik sokak szerint mások befizetett adóján élősködnek. A kérdés melyik réteg országunk legnagyobb élősködője, én a papírtologatókra szavazok. A diákokra pedig ne szavazzon senki, mert akkor levarázsolom a fejét :)
Szólj hozzá!
Olimpia vs esélyegyenlőség
2008.08.27. 11:04 :: Ocsmány amazon
"Manapság fontos dolog az esélyegyenlőség, a média tele van a témával. A kisebbség pozitív diszkriminációjától kezdve a 6-os villamos akadálymentesítéséig mindenhol találkozunk a témával. Az olimpia se kivétel, a láb nélküli futó pert nyert és indulhat az olimpián. Neked mi erről a véleményed?" - kérdezi Zsibbadt Pocok haverom.
Tegnap pijáltunk a kedvenc kocsmámban Pocokkal. Rohadt fáradt voltam, egész nap álltam az utcasarkon de ma szar napom volt, csak pár impotens zsaru jött oda nem szolgáltatnék-e nekik ingyen. Mondom nekik huzzatok anyátokba, erre majdnem bevittek a szemetek, szerencsére rablás volt és elhúztak. Állok ott a többi lánnyal és nézem őket, minden köcsög ezekkel a fiatal libákkal ment el. Mondom magamban, hogy a prostituált életbe van hogy minden faszkalap ezekkel a fiatal ringyókkal megy el, én már nem is vagyok jó nekik?!
El is húztam inkább olimpiát nézni a kocsmába, hát ott ül Pocok haverom. Hallgatom Pocok dumáját és bassszameg rájövök mi hiányzik nekem: esélyegyenlőség. Elhatároztam, hogy kimegyünk a Kossuth térre és tüntetünk a nem fiatal prostituáltak esélyegyenlőségéért. Jogom van ugyanannyi szolgáltatásomat eladni mint a mostani fiatal ribancoknak. Pockot kérdeztem mi legyen a szövegem, én "nyelvi" képességeimet más irányban fejlesztettem mint Pocok, Pocok nagy dumás. Erre mondja nekem Pocok: "Idefigyelj. Alacsonyabbszintű a vizuális szexuális izgatási együtthatód mint az átlagnak, ennek oka egyrészt genetikai másrészt a korbéli előrehaladottság magasabb foka. Ennek politikailag nem korrekt megfogalmazása: ronda vén kurva. De ez ellen tenni kell, senkinek nincs hozzá joga, hogy a korod és a genetikai adottságaid alapján diszkrimináljon vagy inzultáljon. A parlamentnek törvényben kell rögzítenie, hogy pozitív diszkriminációban részesülhetsz. Minden közalkalmazottnak havonta egyszer kötelező lesz igénybevenni szolgáltatásaidat. Dolgozzanak csak meg a pénzükért az állami aktatologatók." Vadul helyeseltem bár azt a részt nem értettem miért számít munkának az hogy valaki igénybevesz engem. Nem baj, Pocok jobban ért az ilyesmihez mint én.
Pocok kifejtette véleményét az olimpiárol is: "Mi az hogy nem lehet doppingolni?! Hol itt az esélyegyenlőség? Minden ember más génekkel születik, például magasugrásban a törpék súlyosan diszkriminálva vannak. A súlyemelők miért nem ritmikus sportgimnasztikázhatnak? Felháborító hogy a modern civilizáció támogatja ezt a súlyos genetikai alapú diszkriminációt! Mindenkinek joga kell legyen a géndoppinghoz, sőt az államnak támogatnia kell ezt. Igy megvalósulhat végre az igazi esélyegyenlőség. A súlyemelők, törpék, autisták és a fehér emberek is végre megnyerhetik a 100 és 200 méteres futást."
Szólj hozzá!
Fogy a magyar? Fenét!
2008.08.26. 11:18 :: Zsírpuncs
Az egész úgy kezdődött, hogy nem fértem ki a pesti lakásom ajtaján. Ki kellet hívnom a tűzoltókat, akik kibontották a falat, és bevittek a dokihoz kivizsgálásra. Megállapította, hogy van rajtam egy KIS túlsúly, és fogyókúrára fogott...
Na mondom:
- Nesze neked fogyókúra! Há min éljen a magyar? Bio szarokon? Hát hol marad a féldisznó heh? Az asszony is hájasan szeret!
Végül is elkezdtem fogyózni (de csakmer a doki aszonta).
- Először is kidobtam minden húskonzervet a frigóból. Nehezen, de lementem futni reggel. Ez nem volt túl jó ötlet, mert ahogy közlekedtem tönkretettem 3km-nyi járdát a nyóckerben.
- Lementem (további járdarepedések) a benzinkútra fogyasztó pirulákat venni.
- 5000 ft???? Bazzeg de drága! - mondtam üvöltve. Erre a kutas csávó aszonta, hogy a gyógyszertárba drágább, érjem be ennyivel. - Miután feleszméltem abból, hogy elköltöttem 5ezret egy ilyen baromságra, betettem egy Nordi dvd-t a lejáccóba. Jók voltak a gyakorlatok, élveztem is addig, amíg le nem szakadt alattam a padló, és nem estem le Mariska néniékhez a másodikra. Szívás. Szerencsére a vén nyanya tök vak, és süket, úh nem látott, és nem hallot semmit.
- Egy hónapig diétáztam, megettem minden vega-gagyit,futottam (tönkretettem a járdát közben), és tornáztam (már a földszintre is le tok esni, köv. célpontom a pince, és a szemétledobó).
Egy hónapi fogyó munka eredménye:
- Ledolgozott zsír:összesen 15 dkg!? Én se hittem el, de ezért dolgoztam egy hónapig....
Belepocsékolt forint:
- fogyasztó pirula:5000
- Norbi dvd :2000
- vega kaják :20000
- +még a tönkretett járdák(napi 3km),és mennyezet :2500000
Összesen: 2527000-ért szívtam egy hónapon keresztül, több kárt csináltam, mint hasznot, és nem fogytam le. Azt üzenem tehát a politikusoknak, ne a pénzt lopják, hanem a kalóriákat.
Tanulság: Minden fogyókúra nagy szívás.
Szólj hozzá!
Címkék: magyar norbi puncs update pocok nemzethalál áfa zsír fitness fene fitnessz
Neszójjámábe!
2008.08.18. 16:32 :: Fityisz
Neszójjábe, Idegen főnök, Százszorszép.
Neszójjábe: Hát te meg ki voksz?
Idegen főnök: Nem értem, mit akarsz, édes fiam!
Neszójjábe: Pedig 1Xűen kérdem: ki voksz, honnan voksz s mért éppen itt voksz?
Idegen főnök: ... én vokol?
Neszójjámábe: ... ismerem a fajtádat, elégX találkoztam már ilyennel. Jöttök, oszt lopjátok az áramot, mi?!
Idegen főnök: Úgyan hogy lopnák én áramot?? Nem látod milyen öreg vagyok?
Neszójjábe: Na neszójjábe, mert tudom ki voksz!! +mondom én neked minnyá, hogy kell itt beszélni!
Idegen főnök: Kedves fiam, ne haragudj már rám! Én nem tudom, hogy kell itt beszélni.
Neszójjábe: Nemtod ... mi? Na +mutatom én neked minnyá 1X s mindenkorra...
Százszorszép: Lool! :)
Neszójjábe: Itt, écsapám, hajót veszünk, oszt nyomulunk 1000L át Artinra a gyíkacéllal. Oszt, ha nemtod, mi a dörgés, neszójjábe!
Százszorszép: hihi :D
Neszójjábe: Meg1eztünk te csávó?? Vaj, ha nem tod mit kell nyomni, nézz a gyíkba, oszt minnyá tudod!
Százszorszép: Loooool vagy Neszójjábe!
Neszójjábe: Az vokok, tudom... na gyerünk, nyomjuk a melót, mert mi nem érünk rá cécózni!!
Szólj hozzá!
Címkék: pocok tizenöt anyátokat turul anyádat baszki affene kultúrproli
Fityisz az egészségügyről, avagy Fityiszt, az egészségügynek!
2008.08.17. 08:32 :: Fityisz
Éppen a kikötőben vártam a hajómra. A nap tűzött, irtózatosan meleg volt... Szégyen, nem szégyen, úgy megszédültem, hogy azt hittem: elájulok... De szerencsére sikerült talpon maradnom. Felszálltam a hajóra, és megfogadtam: az első rendelőben megvizsgáltatom magamat. Így is lett. Előbb elintéztem ügyes-bajos dolgaimat, majd siettem egy közeli orvoshoz. Szépen kivártam a soromat, majd behívtak.
- Kérem a következőt! -bementem.
- Miapanasz? - kérdezte a doktor, unott hangon.
- A mai nap megszédültem a kikötőben... Gondoltam, jobb lenne ha megvizsgálna valaki.
- De mi a panasza?? - kérdezte a székében ülve. Fel se állt, hogy megvizsgáljon.
- Az előbb mondtam el... - mondtam, egyre dühösebben.
- Ja vagy úgy! Mostanában mindenki ilyen panaszokkal jön ide... Majd elmúlik. A KÖVETKEZŐT!!
- De nem kéne valami beutalót írnia valahova?? - kérdeztem, de éreztem, reménytelen az eset.
- Majd elmúlik! KÖVETKEZŐT!!!
Megsemmisülve kullogtam ki a rendelőből. Azért, majd Larkionoron újra megvizsgáltatom magamat... -gondoltam. Még azon a napon meglátogattam az egyik orvost Larkinoron. Ő már megvizsgált -tüzetesebben- és megállapította, hogy vas szegény vagyok. Fel is írt nekem 3 héten keresztül beadandó injekcióra.
- Ezt váltsa ki és 3 naponta jelentkezzen, hogy be tudjam adni Önnek.
- Rendben, köszönöm.
- Nincs mit! Viszlát!
- Viszlát!
El is rohantam a gyógyszertárba, hogy kiváltsam a gyógyszerem. De az zárva volt... na puff... "Kérem csengessenek". Csengettem. Kijön az 'Egészségügyi dolgozó' cigivel a szájában.
- Mitakar?
- Ezt a gyógyszert szeretném kiváltani... - Köhögtem, mert az arcomba fújta a cigaretta füstjét...
- Jöjjön be! - így tettem. Besétáltam a sárkány barlangjába, ahogy mondani szokás.
- Aha.. - folytatta - 20 ezer ezüst lesz.
- Rend... 20 ezer?! - de azért odaadtam a pénzt a 'drága' asszonynak.
A sors fintoraként megint el kellet utaznom arra az ominózus szigetre. Újra felültem egy hajóra és vártam, hogy kikössön. Hogy ne unatkozzak, elővettem a gyógyszeremet és olvasgatni kezdtem a leírását. Mivel úgy gondoltam, hogy majd itt beadatom magamnak. Az injekciómra ez volt írva:
Fekvő helyzetben, lassan kell beadni!
Mire végére értem a tájékoztatónak ki is kötött a hajó. Felkerestem az orvost. Ő nem volt ott de az asszisztens vállalta, hogy majd ő beadja. Hát, rendben, egyszer élünk...
Be is adta! Ülő helyzetben és jó gyorsan!! Ez már nekem is sok volt...
Egészségügy??? NYAZSGEM!
3 komment
Miért pont a töketlen EU-hoz csatlakoztunk???
2008.08.14. 16:00 :: Parányi tivornya
Merengek, merengek... Nem elég, hogy kormányunk és ellenzékünk töketlen, lassan már arra sem lehetek büszke, hogy az unió állampolgára vagyok. Életképtelen nyavajgokrácia. Milyen hely az, ahol az ír konzervatív lóheretenyésztő egylet sikeresen megvétózhatja közel 500 millió ember jövőjének törvényterveit? Milyen hely az, ahol már a németek sem akarnak dolgozni? Ahol a szakszervezetek miatt úgy megvan kötve a cégek keze, hogy nem merik kirúgni a veszteséges részlegekről az alkalmazottakat? Milyen hely az, ahol a leggazdagabb (északi) országokban, már szexelni sincs kedve a férfiaknak?
Az alábbiakban itt van pár ötlet és jópár érv, hogy hova kellett volna (kellene?) csatlakoznunk.
- Érezhetnénk a születésszabályozás pozitív hatásait. Szegény nagycsaládosok többé nem szaporodhatnának, mint a nyulak, mert nem járna érte támogatás.
- Érkezne kb 30 millió kínai bevándorló, hogy javítsanak a népsűrűségi arányokon.
- Megszűnne a vámja a kínai áruknak. Járhatnánk olcsó, koppintott audikon és merciken :)
- saját olimpia!
- 10%-os gazdasági növekedés
- Nem kellene izgulni a nyugdíj miatt, hogy ellopják, elinflálják, mert úgysem adnak
- szabad fegyverviselés; lelőhetünk bárkit, aki betéved a "birtokunkra"
- jelentkezhetünk tengerészgyalogosnak, ingyen utazhatunk, megismerhetünk érdekes helyeket és érdekes embereket, majd törvényesen meg is ölhetjük őket - ahogy a klasszikus vicc mondja
- k* sok érmet nyerünk az olimpián
- szinte ingyen tankolhatunk hatalmas autóinkba
- szabadon lehetü
nk idióták, egész iparágak segítenek minket ebben, pé ldául Apple termé kek, gyorsétkezdé k, tévé showk, online intenetes játékok (World of warcraft, second life) - magas foglalkoz
tatottság az alacsony képzettségűek kö rében is: ha nem vagy börtönlakó akkor kaphatsz munká t börtön építkezé seken vagy az Amerikai Nagy Fal építésén (mexikói határvé delmi fal) - végre szabadon
büszkék lehetünk arra hogy a nemzet tagjai vagyunk, senki nem fog amerikaiaskodá ssal, fajgyűlölettel vádolni. A kertvá rosi ház kertjé ben minden reggel felvonhatjuk az amerikai zászlót mellé meg az árpádsávosat és elénekelhetjük a himnuszt - ezen tevékenysé
gek eredményeként egész nap jól fogjuk magunkat érezni mikö zben semmitmondó munkánkat végezzük egy globális cégné l ahol napi 12 ó rában csicskáztatnak - számitásaink
szerint pontosan 2-szer nagyobb demokrá ciában élhetünk mintha Oroszországot vá lasztottuk volna, hiszen itt már 2 jelöltre is szavaz hatunk 1 helyett
- olcsó olaj
- nem kell gondolkodni, hogy mely valláshoz tartozzunk :)
- feleségek számolatlanul, még a kiválasztásukkal sem kell bajlódnunk
- alacsony a válások
száma, a házasságok harmónikusak (a férjek szerint:) - lélekszámát tekintve a magyar lenne a legnagyobb "arab" törzs az emírségeken beül
- na alkohol nyilvánosan nincs, ami valljuk be, nagy szívás...
- zsidó származású nóbeldíjasainkat lehet, hogy le kellene tagadni, vagy utólag kicsit átszinezni
- nem lenne több "gázáremelés" a FIDESZ nagy örömére
- lennének szép nagy tengereink
- Balatonon atomtengeralattjáró temető
- a nemzet aktuális
atyja gondoskodik rólunk, statikus demokrácia van azaz demokratikusan mindig a nemzet atyjára szavazunk - "Kis Oroszország
nem ország, nagy oroszország menyország. " mondást még mindig büszkén skandálhatnánk, szemben a mi ország unkkal - a globális felmelegedés nemzeti érdek: az északi sarki olajmezők jól fognak jövedelmezni, ezért minél több olajat és szenet kell elégetnünk, ez hazafias kötelesség
4 komment
Címkék: humor gondolatok állam abszurd pocok
Pes-ti-me-se
2008.08.12. 21:38 :: Bronzgólem
Üd-vöz-le-tem min-den-ki-nek!~STOP~
Rö-vid le-szek,mert mind-járt le-me-rül az a-ku-mu-lá-to-rom!~STOP~
Hal-ló!Rend-őr-ség?~STOP~
- Igen,tessék!
Be-je-len-tést sze-ret-nék ten-ni!~STOP~
- Mondja kérem!
Teg-nap szí-nes-fém-tol-vajok-kal ta-lál-koz-tam!~STOP~
- Hogy történt?
- Hogy hogy tör-tént?~STOP~Teg-nap a ha-ve -rok-kal jól be-rug-tunk....~STOP~Tudja:A gé-po-laj o-lyan finom...~STOP~
- És ezután mi történt???
- Há-á-á-á-á-á-á-t....El-fo-gyott a kre-di-tünk.~STOP~E-zu-tán pár fra-dis-tá-val bé-ké-sen ran-da-lí-roz-tunk-az-ül-lő-i-
- Fémet,vagy creditet!(ugynacsak:~STOP~)
- Er-re-min-den-ki szed-te a ke-re-ke-it,és így ki-a-bál-tunk:-Szent ter-ve-zőm!(Az e-nyém A-dolf Ein-stein)~STOP~
- És sikerült megmenekülniii?
- I-gen.Bár az i-jedt-ség-től meg állt ben-nem az AC-DC.~STOP~
- Értem.Akkor még fel kell,hogy írjam az adatait:
- Ne-vem :Gép E-lek,cí-mem:Fe-ri-hegy,2-es han-gár.~STOP~
- Rendem van.Még valami ohaj-sóhaj??
- Tud-na a-ján-la-ni egy jó lo-go-pé-dust?Már te-le van a ki-pu-fo-góm a be-széd-hi-bám-tól...~STOP~
- Azt sajnos nem.Köszönjük a hívását,ha van valami baj,hívjon máskor is.
- Visz-lát!~STOP~
Ez már egy hete volt,de azóta rendbejött a beszédhibám.(Logopédust nem találtam,de jó szerelőt igen)~ST-OP~
Úgyhogy kívánok kőolajbőséges viszontlátást!!!~STOPPP~
1 komment
Címkék: pocok pest zanza fémtolvaj gépember gépolaj
.jpg)
Na "ki a kiráájjj?"
2008.08.09. 17:18 :: Okos Tojás
A képem, nem a legelőnyösebb profilom mutatja, na de akkor is mi vagyunk a legszebbek a legokosabbak és persze a szerénységünk is messze földön híres. Bár nem mindegyikünk képezte magát nagynevű egyetemek ilyen-olyan szakán mégis megtalálsz az élet minden területén.Az átlagéletkor egyre kissebb, hiszen jó szülőhöz méltón neveljük kölykeinket. A jó példát mutató szülők lehetnek a legbüszkébbek csemetéikre, mikor az ifjak a fejükre nőnek. (pedig még a tojáshéj a fenekükön van) Az sem baj, ha jónéhányunkról messzire érződik, hogy a parfüm sem segít. Számunk folyamatosan nő, egyre többen és egyre több helyre furakodtunk be. Okoskodásunkal meggyőzünk téged is, így előbb utóbb beállhatsz a sorba, ha mégsem teszed megbélyegzünk és kiállítunk a balszélre. Néhány éve itt a Larkinor nevű játékban is megvetettük a lábunk. Az "észosztásra" egyre nagyobb teret kapunk. Főleg az "értelmetlen és a silányságaitok topik"ot bitoroljuk, de bepofátlankokunk bárhova.Néhányunk az uj, játékon belüli chatet uralja. Itt azért is érezheti otthon magát minden hasonszőrű, hiszen, minden okostojás megvan győződve arról, hogy ha egyszer Lorden király meghalna ő csakis ő ülhetne a trónon.
Persze ők, nem tudják, hogy én leszek a kiráájjj..:DDD
3 komment
Nyám-nyám direkt marketing
2008.08.07. 17:33 :: poshadt zombi
...nyám-nyám... sziasztok kedveszeim! Boc, hogy evész köszben beszéjek, de cak natyon lasszan tudom lenyelni az uszonnámat. Natyon megkedveltejek titeket, pláne aszokat, akikkel még nem volt alkalmam találkoszni...kac-kac:)... kisszé fuhán beszéjek, de esz aszért van, mert nincen alszó álkapcom. (Vahamelyik hitvány fajzat behémkötött). Felhívom a figyejmeteket, hogy mahketingszakembehrrt kereszek néhány egészen új tehrrmékcalád népszejüszítéséhesz. Két lekeszlegjobb tehmékem a poszhadt-Vera ész a poshatt Ginszengkivonat. Mindkettő báhmire alkalmaszható aszonkivül, amik a felíraton szehepelnek. Nem naty ügy őket reklámoszni, kici odaadás, kici poszhadtcág, asztán má' hitelesz isz a beszámolónk. Kinek szenvedélybeteg rhokona van, aprócka üvegcében ajánlom a pa-noni kivonatot, de akáhrr a kicce-köcce méregszívó kúrával isz meg lehet phrróbálni. Még a natyon féltett lábackánkat szem kell belehelyeszni (tudom, mindenki félti a kisz lábackáját, meg kezeckéjét), mert anélkül isz kiszívja a méhrrget.
Addig isz, amíg gondohkoztok eszen, bekapom még a megmahrradt lábszáhrrcontomat...nyám-nyám.
1 komment
Magyar IT bruttó bér számító!
2008.07.31. 15:31 :: Parányi tivornya
Némi málnafénytől megvilágosodva készítettem egy képletet, amellyel bármely magyar IT cégnél dolgozó fejlesztő bruttó bére meghatározható.
Úgy érzem, elérkezett az ideje, hogy megosszam veletek:
BruttóBér = NettóBérAmiZsebbeMegy * 0 + 131000!
Ja, 131000 HUF mert 130000-ig ellenőriz az APEH. Persze az az ellenőr is idióta, aki elhiszi, hogy nettó 150k HUF alatt létezik informatikus, aki dolgozna.
Kb 20 év kell majd, hogy a kibillent egyensúly helyreálljon. Akkor kezdenek ugyanis tömegesen nyugdíjba vonulni azok a kretén állatok, akik eladták a lelküket a magyar posványcégeknek, ahelyett, hogy hagynák kizsákmányolni magukat a neoliberális multimaffiák által. Előre látom, ahogy a kisnyugdíjas informatikusok nyugdíj híján hordákba verődve fosztogatják a TesCora bevásárlóközpontok kukáit. Tudathasadtan, árpádcsillagos, vörös sávos zászlókat lengetve vonulnak a parlament elé, hogy légkondiban leneteztek 30-40 évet, még pár sor Java, vagy PHP kódot is összedobtak egy-két állami pályázathoz és tessék, most senki nem gondoskodik róluk, pedig szerintük kurvára megérdemelnék! Talán még a kurvánál is kurvára jobban, talán...
Feladat: Írjatok olyan magyar IT céget, akinél a bruttó bér nagyobb, mint a nettó!
Szólj hozzá!
Bemutatkozás
2008.07.28. 15:21 :: Nyamvadt Varázslótanonc
Üdvözlök minden idiótát aki ezt a blogot olvassa. Ne áltassátok magatokat hogy nálam - a zseniális varázsló mesternél - bármihez is jobban értenétek. Nem véletlenül nyertem felvételt az ELTE titkos varázsló szakára körülbelül tiz évvel ezelőtt. Igaz hogy a képzés ezen a szakon is csak 5 évig tart de én kivételes képességeim révén meg tudom oldani hogy akár évtizedekig is igénybevehessem az idióta adófizetők pénzéből fenntartott intézmény szolgáltatásait. Ne féljetek, pénzetek nem fog kárba veszni, ezen idő alatt olyan tudásra tettem szert amit országunk érdekében fogok felhasználni, és tudom hogy elég idióták vagytok hogy elhiggyétek amit mondok. Állitásomat bizonyitani is tudom ám! Kifejlesztettem egy új magas szintű varázslatot, egy évtized kemény munkájával. Majdnem ráment az egészségem! Bizony veszélyes hivatást választottam, lehettem volna politikus is, de akkor csak másokat veszélyeztetnék kisérleteimmel, erkölcsös neveltetésem ezt nem tette lehetővé. A varázslat amelyet kifejlesztettem forradalmi újitás, ugyanis bárki képes elvégezni megfelelő gyakorlás után. Bár nem veszélytelen, mint emlitettem. Ez a varázslat pedig nem más mint a teleportálás!!! Elvégzéséhez csak nagyobb mennyiségű alkohol felhasználása szükséges, amely beszerezhető bármely élelmiszeripari elárúsitó egységben. Sokéves kisérletezés eredményeképpen kifejlesztett módszerem segitségével akár fél óra alatt is képes vagyok előidézni ezt az állapotot. A módszer lényege hogy sok alkoholt fogyasztunk, lehetőleg töményet, hogy minél jobb eredményeket érjünk el. Egy adott pillanatban elveszitjük kapcsolatunkat a téridő kontinuum szövetével és egy későbbi időpillanatban egy teljesen más helyen vesszük fel a kapcsolatot a valósággal. Ezt a pillanatot neveztem el eszmélésnek, a varázslat tudományos neve pedig "teleportatio alcoholicus". Sajnos kisérleteim előrehaladtával egyre nagyobb mennyiségű alkoholra van szükségem, úgy tűnik egyfajta teleport rezisztencia alakult ki bennem, a tudomány oltárán áldozom fel egészségemet is. A megnövekedett tudományos célú kiadásaim fedezésére alapitványt hoztam létre, minden adományt szivesen fogadok! Jelenleg még nem tudom szabályozni a teleportálás körülményeit, úgy mint a teleportálás pontos kezdet vagy a teleportálás célpontja, továbbá nem sikerült kiküszöbölnöm egy kellemetlen mellékhatást amelyet másnaposságnak neveztem el. A teleportálás tökéletesitése várhatóan még további egy-két évtizedet fog igénybevenni, ezen idő alatt maradok a magyar oktatási renszer lágy ölében :)
